II.Rákóczi Ferenc Szakközépiskola és Kollégium

Kiskunhalas
6400 Kossuth u. 39.

telefon: 06-77/422-433

Weboldal: http://www.rakoczi-khalas.sulinet.hu

Cégleírás:
Kiskunhalas régi mezőváros. A halasiak csaknem minden gondolatát a földművelés és az állattenyésztés kötötte le. A város fejlődésének egyik biztosítéka a mezőgazdasági ismeretek tervszerű oktatása lett volna, de azokról csak alig-alig esett szó az iskolában. Sürgetővé vált tehát egy olyan iskola felállítása, ahol a tanulók a gazdálkodásból elméleti és gyakorlati képzést is kapnak.
*Haladnunk kell minden téren, mert a leghatalmasabb és műveltebb ország ha megáll, lassanként pusztulásnak indul.* - írta 1899-ben Kovács Antal a Kun-Halas egyik cikkében. Dr. Nagy Mór polgármester 1904-ben úgy nyilatkozott, hogy maga is szükségesnek véli a földmíves iskola felállítását.
A felállítandó Mezőgazdasági Népiskola azonban anyagi okok miatt csak 1913-ban kezdte meg működését, első igazgatója Vásárhelyi Sándor, gazdasági akadémiát végzett szaktanár lett. Az iskola a gyakorlati területül is szolgáló városi Mintakertben épült fel, ahol most a kollégiumunk áll. Ezt az iskolát az elemi népiskolák 6. osztályát elvégzett tanulói látogatták. A tanulmányi idő két év volt, és ezt követte egy harmadik, az ún. gyakorlóév. A mezőgazdasági ismeretek mellett a fiúk háziipari, a lányok pedig szabás-varrási és főzési gyakorlatokat is végeztek.A Mezőgazdasági Népiskola tanfolyamai, gazdasági és kertészeti tárgyú nyilvános előadásai közkedveltek voltak a város gazdái és fiatalsága körében.
Halas 1938-ban országgyűlési képviselőjének, a későbbi földművelésügyi miniszternek, gr. Teleki Mihálynak köszönhetően Téli Gazdasági Iskolát is kapott.
Az iskola célja a kis- és középbirtokos gazdák fiainak képzése volt. A tanulók két téli féléven át elméleti, két nyári féléven át pedig gyakorlati oktatásban részesültek. A végzett diákokat aranykalászos gazdaifjakká avatták. A gazdaavató ünnepségeket termelési versenykiállításokkal kötötték egybe.A Téli Gazdasági Iskolának ifjúsági önképző- és gazdaköre is működött, amely tanulmányutakat és vándorgyűléseket szervezett a tanulók tudásának gyarapítása érdekében.
A város 1942-ben a fehértói vasútállomással szemben Kertmunkás Iskolát létesített, amelyet később Szőlész- és Borászképző Iskolává szerveztek át.
Az 1945 után bekövetkezett gazdasági, társadalmi és politikai változások jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági szakoktatásra. Az alapfokú képzés, amelyet a Mezőgazdasági Népiskola, a Téli Gazdasági Iskola és a Kertmunkás Iskola folytatott, már nem tudta kielégíteni a növekvő igényeket. Szükségessé vált egy mezőgazdasági középiskola felállítása, s így 1950 szeptemberében középfokú Mezőgazdasági Technikum kezdhette meg működését Kiskunhalason.A középiskola egy osztállyal - 25 tanuló, 4 tanár - indult. Az oktatás a régi gazdasági iskola épületében kezdődött. Gyakorlóterületéül az ugyanakkor megalakult tangazdaság szolgált 1350 kat. hold területen.
1952-ben a bajai Növénytermesztési Technikumot városunkba telepítették iskolánk mai épületébe. A képzési idő 3 évről 4 évre emelkedett.
Ez az iskola technikusi oklevelet adott. Párhuzamos osztályok voltak, a tanulólétszám mintegy 200 fő volt.
Az 1956-os év második félévétől megindult a levelező oktatás is, Kisszálláson, Solton, Kalocsán, Jánoshalmán, Császártöltésen, Felsőszentivánon és Mélykúton volt kihelyezett osztály. A képzés kiszélesítése érdekében 1957 őszétől az iskola kétéves alapfokú ezüstkalászos gazda tanfolyamokat is szervezett. A hallgatóság a tangazdaság dolgozóiból és a termelőszövetkezetek tagjaiból verbuválódott.Ebben az időszakban nemcsak a tanulólétszám növekedett, hanem az iskola felszereltsége is. A legkorszerűbb erő- és munkagépek álltak az oktatás szolgálatában, gyarapodott a tanárok, szakoktatók létszáma is.
Tudatos előkészítő munka eredményeként 1961. október 11-én megkezdődött a felsőfokú oktatás 60 hallgatóval. A kezdeti erőfeszítések után kialakult a színvonalas oktató-nevelő munka. Létrejött a tanári kar, a szerény tantermi ellátottság az 1964-65-ös tanévben megváltozott. új épületszárnnyal gazdagodott az iskola. Itt működött a felsőfok négy tanszéke: előadótermek, laboratóriumok, szertárak, tanári szobák. A felsőfokú oktatással párhuzamosan folyt tovább a középfokú képzés is.
Az 1962 fontos év az iskola történetében. Megszűnt a tangazdaság, beolvadt a Kiskunhalasi állami Gazdaságba, így a gyakorlati oktatás színtere a gazdaság egész területe lett. Ebben az évben adott helyet iskolánk a Mezőgazdasági Technikumok V. Országos Sporttalálkozójának. Ebben az évben vette fel a kollégium és az iskola Rákóczi Ferenc nevét, amit ma is büszkén visel.
1968 őszén a technikumi oktatást a szakközépiskolai váltotta fel. Két szak indult be: mezőgazdasági gépész, növénytermesztő-állattenyésztő. Ettől kezdve kimenő rendszerben megszűnt a technikumi képzés.
A felsőfokú technikum 1970 szeptemberétől főiskolává alakult át, üzemmérnöki oklevelet nyújtott a végzős hallgatóknak. Ebben az évben épült a gyakorlati oktatás céljaira a gépműhely, amelyet akkor a legkorszerűbb eszközökkel szereltek fel.
Az oktatási kormányzat szűkítette a főiskolák számát, így a halasi is megszűnt 1973-ban - a kecskeméti főiskolába olvadt be. A következő évben ismét gyarapodott az intézmény, elkészült a tornacsarnok. A főiskola megszűnésével a mezőgazdasági üzemek részére szaktanácsadói tevékenység folyt az iskolában: talajerőgazdálkodás, rét-, legelőgazdálkodás területén. Ekkor indult a technikus minősítő tanfolyam is két szakmában.
A mezőgazdaság egyre több gépész szakembert igényelt, így 1978-ban az iskola ismét átalakult. Szakközépiskolánkban ún. szakmunkásképzést folytató gépszerelő és növénytermesztő gépész szak kezdte el működését.
Az oktatást 1983 őszén a mezőgazdasági áruforgalmazó szakkal bővítették ki, majd 1986-ban 5 éves mezőgazdasági gépésztechnikusi szak indult a növénytermesztő gépész szak helyett. Ennek felfutásával 13-ra növekedett az osztályok száma. Az új szakok indítását a mezőgazdasági nagyüzemek igényei tették szükségessé.
Az 1980-as évek végétől az oktatás tartalmilag és technikailag is sokat korszerűsödött. A számítógéppark kialakításával és folyamatos növelésével lehetővé vált, hogy a tanulók elsajátíthassák az alapfokú számítástechnikai ismereteket. A lányok gép- és gyorsírást tanulhattak. A gépészek a harmadik év során traktorvezetői vizsgát tehettek.Ebben az időszakban alakult ki az iskola audiovizuális rendszere. A videostúdió működése nemcsak az oktatás technikai eszközeit korszerűsíti, hanem az iskola kulturális életét is színesíti. A kulturális értékeket gazdagítja Földes László vadászati trófea-gyűjteménye, amelyet 1985-ben ajándékozott a városnak, s az iskolánk lett az állandó kiállítás színhelye.
1989-ben iskolánk fennállásának 75. évfordulójára készült el az iskolai gyűjteménytár, ami a 80. évfordulóra felújítva került jelenlegi helyére.
1993-94-es tanévtől újabb profilmódosítás történt, a mezőgazdasági gépszerelő és a mezőgazdasági áruforgalmazó szakok helyett világbanki programmal a mezőgazdász és közgazdász szakmacsoportokban iskoláztunk be tanulókat, valamint a mezőgazdasági gépésztechnikus szakot kiegészítettük személyi számítógép szoftverüzemeltető szakkal.
Újabb változás az 1996-97-es tanévtől következett be, a mezőgazdasági gépésztechnikus szak helyett az informatika szakmacsoportba iskoláztunk be tanulókat. így ettől a tanévtől kezdve mindhárom osztályunkban világbanki programmal kezdtük a képzést. Ebben a tanévben kezdte el az iskola az érettségire épülő szakképzést. Az 1996-97-es tanévtől a mezőgazdasági áruforgalmazó szakra építve mezőgazdasági áruforgalmazó technikus, az 1997-98-as tanévtől a közgazdasági szakmacsoportban a kisvállalkozások gazdasági ügyintézője, majd a 2000-2001-es tanévben az informatikai szakmacsoportra építve a felsőfokú gazdasági informatikus szakmai képzés indult be.
A 2002-2003-as tanév ismét újdonsággal köszöntött ránk és tanulóinkra. Bevezetésre került a Dunaújvárosi Főiskola programja alapján az akkreditált felsőfokú szakképzés két szakmában: pénzügyi szakügyintéző és számviteli szakügyintéző.

Bővebb információkért klikkeljen webcímünkre!

Kulcsszavak: alapfokú képzés , állandó kiállítás , állattenyésztés , audiovizuális , audiovizuális rendszer , érettségire épülő szakképzés , felsőfokú oktatás , felsőfokú szakképzés , főiskola , földművelés , gazdakör , gazdaság , gazdasági ügy , gazdasági ügyintéző , gyakorlati képzés , gyakorlati oktatás , informatika , informatikai szak , informatikai szakmacsoport , intézmény , iskola , képzés , kiállítás , kollégium , kovács , középfokú képzés , középiskola , közgazdász , kulturális érték , levelező oktatás , mezőgazdaság , mezőgazdasági áru , mezőgazdasági gép , mezőgazdasági üzem , munka , munkagép , növénytermesztő gép , oktatás , országgyűlés , polgármester , szabás , szabás-varrás , szakképzés , szakközépiskola , szakmai képzés , szakmunkásképzés , szakoktatás , számítógép , személyi számítógép , tanfolyam , tornacsarnok , trófea , videostúdió